Időutazás és egzotikus tájak: Szélesi Sándor és Vancsó Éva volt a könyvtár vendége
November 24-én délután a Bertók László Városi Könyvtár olvasótermében különleges irodalmi utazáson vehettek részt az érdeklődők. A vendég a nyolcszoros Zsoldos Péter-díjas író, Szélesi Sándor volt, ám a közönség legnagyobb örömére az est nem egyszereplősre sikerült: felesége és alkotótársa, Vancsó Éva is csatlakozott a beszélgetéshez.
A találkozó apropóját nehéz volt egyetlen műfajhoz kötni, hiszen a szerző munkássága rendkívül szerteágazó.
– Ebben az esetben nehéz volt körülhatárolni, hogy miről is szóljon az est, hiszen Szélesi Sándor számtalan zsánerben kipróbálta már magát. Külön öröm, hogy a látogatók valójában két írót ismerhettek meg az est folyamán, mert Sándor felesége, Vancsó Éva is csatlakozott hozzánk – fogalmazott Kóczián Zoltán Gergely könyvtárvezető.
„Írni akarsz, de miből fogsz megélni, fiam?”
A jó hangulatú beszélgetés során Szélesi Sándor mesélt a kezdetekről, felidézve újságírói múltját a Somogyi Hírlapnál, és azt a rögös utat, amely az íróvá válásig vezetett. A közönség derültsége kísérte azt a személyes anekdotát, melyben édesapja aggodalmát elevenítette fel. Amikor a fiatal Szélesi bejelentette otthon, hogy író lesz, a családfő racionális emberként hiába kérdezte újra és újra, milyen „rendes” szakmát választ. A válasz mindig ugyanaz volt: írásból fogok megélni. Kellett ugyan néhány megjelent könyv, mire a család is elhitte: ez nemcsak álom, hanem valódi hivatás lett.
Sci-fi univerzumok és a történelem viharai
Szóba került a Fonyódi Tiborral közösen jegyzett, immár 25 éves Mysterious Universe sorozat, valamint a legendás Átjáró magazin. Utóbbi kapcsán felcsillant a remény: jövőre tervezik a magazin újraindítását. Emellett az író bepillantást engedett a forgatókönyvírás kulisszatitkaiba is, hiszen több mozi- és tévéfilmben is közreműködött.
Az est egy jelentős részét a történelmi regények, különösen a hitelesség kérdésköre tette ki. Szélesi Sándor vallja: bármilyen alapos is a kutatómunka, a történelmi regény sosem lehet százszázalékosan hiteles, hiszen az emberi lélekbe, a gondolatokba nem látunk bele utólag. Erre kiváló példa a Kincsem című regénye (amely nem azonos a filmmel!). Bár a versenyek és a lovak adatai jól dokumentáltak, Blaskovich Ernő és Karolina szerelmi szála a képzelet szüleménye, hiszen erről nincsenek források. A korhű ábrázoláshoz a szerző korabeli napilapokat és szaklapokat hívott segítségül. Érdekességként elhangzott, hogy a háttérkutatásban Böszörményi Gyula felesége is segédkezett, hálából Böszörményi népszerű hőse, Ambrózy báró is felbukkan egy cameoszerep erejéig a könyv lapjain.
Közös kalandok: Borneótól Zanzibárig
Az est második felében a házaspár közös regényei – Az Andalúz örökség, Borneó Gyöngyei, Zanzibár lángjai – kerültek terítékre. Ezek a kötetek különleges szerkezetre épülnek: a drámai történelmi szálat Szélesi Sándor, míg a kortárs, romantikusabb vonalat Vancsó Éva írja.
A történetek alapját minden esetben saját utazásaik és helyszíni tapasztalataik adják, melyekről vetített képes beszámolót is tartottak. Borneó kapcsán például lerombolták a romantikus kalóz-mítoszokat: a valóságban a maláj kalózkodás közel sem volt olyan, mint Emilio Salgari Sandokan-történeteiben. Ezzel szemben James Brooke (a fehér rádzsa), aki a regényekben gyakran negatív figuraként tűnik fel, a valóságban felvilágosult uralkodó volt: betiltotta a fejvadászatot és iskolát nyitott a nők számára akkor, amikor ez még Európa számos pontján is elképzelhetetlen volt.
Zárszóként elárulták: a közös munka folytatódik, következő regényük egy szintén egzotikus helyszínen játszódó krimi lesz.
A szerzők művei – köztük a Kincsem, a legújabb közös kötetek és a korábbi sci-fi regények – kölcsönözhetőek a könyvtárban, amely a szokásos nyitvatartási időn kívül december 6-án (szombat) is várja az olvasókat.
A rendezvény az NKA támogatásával valósulhatott meg.
(Fotók: Kóczián Zoltán Gergely)
