Itt vannak a nagyatádi és a járási fertőzöttségi adatok!
Nagyatádon a lakosság 4,2, a járásban 3,8 százaléka volt igazoltan koronavírusos tavaly március és idén február között. A hónapok óta titkolt, előbb letagadott, amúgy nyilvános számokat egy civil szervezet szerezte meg.
A Nagyatádi járásban tudomásunk szerint az első hullámban egyetlen Covid-fertőzött sem akadt. Az elsőt szeptember elején azonosították. Ezután nyomban elküldtük kérdéseinket a megyei kormányhivatalnak, hogy tájékoztathassuk a város, a járás és Dél-Somogy lakosságát a járványhelyzet alakulásáról. Azóta sem kaptunk választ, hiába próbálkoztunk az elmúlt csaknem fél évben.
Hosszas levelezés után a napokban sikerült települési adatokat kisajtolnia az országos tiszti főorvostól a K-Monitor Irodának. A civil szervezet 2007. óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért.
A teljes adatbázist, „természetesen” – értsd: a kormányzat eddigi gyakorlatának megfelelően – ezúttal sem kapták meg, csupán az összesített fertőzöttségi számokat tavaly március és idén február közepe között.
Ezekből, sajnos, éppen a lényeg nem derül ki: vagyis azt nem tudhatjuk meg, hogy hol van jelenleg sok fertőzött, és hogyan alakultak a számok. Az elsőről viszont árulkodik az ún. kéthetes incidencia (a 100 ezer lakosra jutó jelentett fertőzöttek fertőzések száma az elmúlt 14 napban): ez Somogyban a második legmagasabb, 2.320-nál is több fertőzés történt eszerint. A megye növekedési faktora (az egyheti változás az azt megelőző hét naphoz képest) 59 százalék.
Visszatérve a most nyilvánosságra került adatokhoz: kiderült, hogy létezik települési szintű Covid-adatbázis, ennek gazdája a Nemzeti Népegészségügyi Központ, és az adatok közérdekű adatok, amelyek megigényelhetők. Tegyük hozzá, hogy csak a regisztrált fertőzötteket tartalmazzák. Mivel Magyarországon folyamatosan magas volt a pozitivitási arány, gyakran kiemelkedően magas, a valós számok a szakemberek szerint ezeknek a többszörösei, vagyis sokkal nagyobb az átfertőzöttség.
Mindenesetre kibogarásztuk Önöknek a több mint 3100 települést tartalmazó listából a járást érintő számokat. Ezek alapján az látható, hogy Nagyatádon 2020. március közepe és 2021. február közepe között 440 covid-fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Ez a lakosság 4,2 százaléka. Kaposváron (5,2%) és Marcaliban (4,4%) ennél magasabb, Csurgón (3,8%) és Barcson (3,6%) pedig alacsonyabb ez az arány.
A Nagyatádi járás egészét tekintve 947 koronavírusost azonosítottak (Rinyabesenyő nincs az adatbázisban). A nyilvántartás szerinti lakosság 3,8 százalékát. Viszonylag magasabb a fertőzöttek aránya Segesden (8%) és Kaszón (5%). Az ezer fősnél népesebb települések között Taranyban (1,6%) és Görgetegen (2,6%) találtak a legkisebb arányban covidost. Lábodon, Somogyszobon és Kutason 3,3-3,4% a 11 hónap alatt azonosított koronavírusos emberek aránya. A járás kisebb településein 1-2,3% között van ez a mutató. A legalacsonyabb Kisbajomban (0,5%) és Bakházán (1%). Összességében az látszik a számokból, hogy a kis falvakban, a legeldugodtabb helyeken – ahol, úgymond, a madár se jár – azonosították a legkevesebb fertőzöttet. Hogy ez ennek köszönhető-e, vagy esetleg annak, hogy ezeken a helyeken kevesebb embert teszteltek, nem tudjuk.
Azt pedig továbbra sem értjük, mi értelme van folyamatosan elzárni az embereket az amúgy nyilvános adatoktól, és nem tájékoztatni őket naprakészen. Mostanság például arról is, hogy egy-egy városban vagy járásban mikor, kiket és milyen vakcinával oltanak.