Madártani kisokos: Somogy megye is otthont ad a ritka barna kányának

Az országosan fellelhető 150 párból megyénkben megközelítőleg 20 fészkel. Ez a ritka ragadozó madár előszeretettel él halastavak közelében, Nagyatád környékén legalább három pár neveli a fiókáit.

A barna kánya egy kevésbé ismert, ritka ragadozó madár, mely egész Eurázsiában megtalálható. A somogyi nyelvjárással ellentétben semmi köze a vetési varjúhoz. Fokozottan védett, a természetvédelmi értéke 500 ezer forint. Teste csokoládébarna, a legfeltűnőbb ismertetőjegye a villás farok, de ez csak kifejlett egyedeknél figyelhető meg jól. Jellegzetes fütyülő hangot ad. Ez az ölyv nagyságú madár kisebb emlősökre és halra vadászik, de előszeretettel fogyaszt elhullott állatokat, gyakran kihalássza a vízfelszínek tetején lebegő döghalakat. Ezen hajlama miatt gyakran keresett élelmet a szemétdombokon, így alakulhatott ki az a szokása is, hogy fészkét különböző hulladékokkal ékesíti. A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai szerint ez alapján könnyen beazonosíthatók a fészkek, volt már rá példa, hogy cipőt, vagy babaruhát fedeztek fel bennük. Élőhelye a nagy folyók és tavak mentén elterülő ártéri puha- és keményfa ligeterdők. Így nem véletlen, hogy Belső- és Dél-Somogyban viszonylag nagyobb állományuk található meg, különösen a halastavak és a Dráva mentén.

Korábban sokkal nagyobb számban fordult elő hazánkban, azonban a 60-as és 80-as évek között 200 alá csökkent a megfigyelt párok száma. Hullámzó a példányszámuk, csak az utóbbi évtizedekben stabilizálódott az állomány, jelenleg 100-150 fészkelő párt figyelnek meg évente Magyarországon. Költöző faj révén a telet a Földközi tenger partján és Észak-Afrikában tölti, de egyes egyedei időnként áttelelnek itthon is. Miután áprilisban visszavonulnak északra, a költés során 3-4 tojást raknak, melyek egymástól eltérő időben kelhetnek kis, ezért különböző méretű és fejlettségű fiókák is lehetnek a fészkekben.

Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységvezetője elmondta: Nagyatád környékén is több madárpárt tartanak számon: az Ötvöskónyi és Beleg közti halastavak mellett, a Nagyatádtól délre található halteleltetők környékén és a Rinyaszentkirály melletti tavak egreseiben is akad fészkük. A tájegységvezető elmondta, a következő években pontosabb képet kaphatunk majd az állományukról, ugyanis az európai színes gyűrűzési program keretében a barna kányákat is meg fogják gyűrűzni.

Mivel védett állatok, ezért a nemzeti park munkatársai nem szokták a fészekhez vezetni a kirándulókat, de ennek ellenére lehet találkozni a barna kányával: a közutak melletti mezőgazdasági területekre gyakran kirepülnek. Itt a többnyire az egerészölyvvel találkozhatunk, de hozzávetőlegesen minden 50. alkalommal láthatunk egy barna kányát is.