Ormai István polgármester köszöntője a forradalom emléknapján
„Akarjuk és érjük el, hogy mindig lehessen szabadon élni, cselekedni és gondolkodni” – ez 48-as forradalom egyik legfontosabb üzenete. Városunk elöljárói koszorút helyeztek el Kossuth szobránál ma reggel.
Városunk polgármestere, Ormai István az alábbi sorokkal köszönti a nagyatádiakat az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapján.
A nagyatádiak koszorúja most is – ahogy 1903 óta mindig – ott van Kossuth Lajos szobránál.
„Tisztelettel emlékezve – Nagyatád város közössége”. Ez van ráírva városunk koszorújának nemzeti színű szalagjára. Ezzel fejezzük ki nagyrabecsülésünket és tiszteletünket a magyar történelem meghatározó korszakának alakítói; a reformerek, a forradalmárok, a haladó politikusok, a szabadságharcosok előtt.
1848. március 15. a pesti forradalom, a magyar polgári forradalom napja, nemzeti ünnepünk. A magyar nép, Magyarország történelmének kiemelkedő jelentőségű, ma is érvényes és máig ható napja. 1848 forradalma utat mutató, fényes csillagunk.
Március forradalma a nemzeti függetlenséget, a magyar nép szabadságát és a polgári átalakulást hozta el. Ez a forradalom elérte és nekünk üzeni: Akarjuk és érjük el, hogy mindig lehessen szabadon élni, cselekedni és gondolkodni. Lehessen szabadon elmondani, közzétenni a gondolatokat és a véleményeket, a valóságot és az igazságot. Lehessen szabadon választani értékek és nézetek között. 1848 kivívott szabadsága figyelmeztet: vigyázni, őrizni kell az embereknek, az állampolgárok közösségeinek, a településeknek a szabadságát és az önállóságát.
A szabadság testvére az igazság. Ahol nincs szabadság, ott igazságtalanság van. 1848 nemzedéke a kivívott szabadságot az igazságosabb élet megteremtésére használta, megszüntetve a társadalom kiváltságosokra és nyomorgó jobbágyokra történő feudális kettéosztottságát. A reformkor küzdelmei, 1848 forradalma és polgári törvényei a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését akarták elérni, ezért kialakították az arányos közteherviselést, hogy a vagyonosok, nemesek is kivegyék részüket az ország terheinek viseléséből. A társadalmi igazságosság minden kornak, így a miénknek is meghatározó kérdése. Most a gazdagok aránytalanul, igazságtalanul alacsony mértékben veszik ki részüket a közterhek viseléséből. Korunkban is érvényes Kossuth Lajos politikai alapvetése: „Csak azon érdek erős, amelyben sokan osztoznak.” Olyan közmegegyezésre, érdekegyesítésre van szükség Magyarországon, ami egy arányosabb közteherviselést eredményez, és vele egy igazságosabb társadalmat.
Reformkorról, forradalomról, szabadságharcról, országgyűlésről, politikáról beszélünk. Ez a nemzeti függetlenség, és a polgári átalakulás időszaka. Nagyszerű, kiemelkedő, hősi korszak, és ebben nagyszerű emberek vállaltak szerepet. Ők megéreztek, megértettek valamit. Megértették az embereket, megérezték a nyomorúságukat, a kitaszítottságukat. Felismerték, hogy ki kell szabadítani magunkat, országunkat a feudalizmus béklyóiból, hogy szabaddá, honpolgárokká kell tenni az embereket. Felismerték, hogy függetlenné, szabaddá kell tenni a nemzetet, az országot, hazánkat. Vállalták a többet tudók, a távolabbra látók kötelességét, a cselekvés felelősségét, a változtatás kockázatát. Vállalták a nehézségeket, a küzdelmet, a fáradságot. Odaadták életük egy részét, van, aki az egészet a szabadságért, az igazságért, Magyarországért, a mi jövőnkért.
Most rájuk emlékezünk, előttük hajtunk fejet, értük van a koszorúnk, nekik lobognak a zászlók…
Tudták, értették Kossuth Lajos máig érvényes, nekünk is szóló gondolatát.
„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”
1848. március 15. forradalma, e dicső nap nekünk magyaroknak múltat és jövőt, közös történelmet, példamutatást jelent. Valamennyiünket összefogó, múltunkat megbecsülő, bátor, hazafias ünnep ez. Megértve máig ható jelentőségét, őszintén és öntudatosan vállaljuk 1848 forradalmának örökségét.
Viseljük méltón és büszkén a nemzeti színű kokárdát!
