Fogynak a somogyiak, mégis nőtt a megye lakosságszáma

Magas volt tavaly a természetes fogyás mértéke Somogyban, a vándorlás hatásának köszönhetően mégis gyarapodott a lakosság lélekszáma. A Balaton-part biztosan népszerűbb lakóhely lett: sokan költöztek oda a járvány miatt.

Még sosem volt ilyen mértékű halálozás

A koronavírus-járvány igencsak rányomta a bélyegét a demográfiai folyamatokra. Az elmúlt hetven évben, amióta méri a statisztika (1941-gyel indul az adatsor) egyszer sem volt annyira magas az ezer lakosra jutó halálozás, mint tavaly. 140 ezer 900 fő hunyt el, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Országosan több mint 2 ezerrel nőtt a házasságkötések, és több mint 3 ezerrel a születések száma. Ugyanakkor mintegy 2400-zal (14%!) kevesebb házasságot bontottak fel, mint egy évvel korábban, így ez volt az 1950-es évek vége óta a legalacsonyabb számú válás.

Somogy 6,6 ezrelékkel fogyott

A természetes fogyás mértéke eltérő volt az ország különböző területein. Az 5 ezrelékes országos átlagnál jelentősen nagyobb volt a népességcsökkenés Békés, Zala, Nógrád, Tolna és Somogy megyében az átlagosnál alacsonyabb születési és magasabb halálozási ráták következtében.

1050-nel többen laknak Somogyban

Tavaly az országnak három olyan nagyobb területi egysége volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott. Győr-Moson-Sopron megye közel 10,7 ezrelékes lakosságszám-növekedése az átlagosnál magasabb vándorlási többletnek köszönhető. Pest megye népessége közel 9,7 ezrelékkel növekedett.

Az előzőknél jóval kisebb mértékben, 1,7 ezrelékkel (1050 fővel) gyarapodott Somogy megye népessége (301 ezer fő), ami főként a belföldi vándorlás többletének köszönhető. Ez nagyrészt a fővárossal összevetve megmutatkozó pozitív vándorlási különbözetből eredt (1550 fő): vagyis a legtöbben onnan költöztek ide.

A Balaton-partra költöztek a vírus elől

Látványosan nőtt a Balaton-parti településeken az állandó lakosok száma a járvány miatt, erről már korábban írt a Népszava. Az adatok alapján sokan véglegesen leköltöztek és bejelentkeztek a tó partjára. A három legfelkapottabb település egyike a déli part somogyi szakaszán található Balatonmáriafürdő (+6,4%), de Balatonberényben és Balatonkeresztúron és Szántódon is több mint 3 százalékkal emelkedett 2020 januárja és az idén év eleje között az állandó lakosok száma.

Csökkenés csak Világoson és Bogláron mutatkozik, utóbbi helyen 58 fős. A somogyi szakaszon tavaly összesen 320-szal lett több állandó lakos. Ez elsőre nem tűnik soknak, de a tóparti települések lakossága eddig az országos átlagnál is gyorsabban öregedett és fogyott.

Éppen az ingatlanárak szerint legdrágább, illetve legolcsóbb két véglet lett felkapott: a Balaton északkeleti, illetve délnyugati részén fekvő településeken nőtt leginkább a lakosságszám. Előbbit a tehetősebb réteg favorizálta, utóbbit pedig inkább az átlag. A Berény és Fenyves közötti települések egyrészt már sokkal gyorsabban megközelíthetők az M7-es autópályának köszönhetően, mint korábban, másrészt megmaradt az az előnyük, hogy családias, csendes és természetes a part, vagyis sokkal élhetőbbek.