Látványos meteorraj tetőzik hétfő éjszaka

Közelednek az év leggyorsabb hullócsillagai: hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár 15 hullócsillag is feltűnhet az égbolton – írja a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Hogy miért éppen Leonidáknak hívják? A cikkből ez is kiderül.

A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint 70 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel ők a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható. Megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is jól láthatóak lesznek a hullócsillagok, ugyanakkor az észleléshez érdemes fényszennyezéstől mentes, sötét égboltot keresni.

A Leonidák hullócsillagai az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látszanak érkezni, innen származik a nevük is. Bár az óránkénti 10-15 hullócsillagos aktivitás nem a legmagasabb az év során, a raj gyorsasága és fényessége miatt az egyik leglátványosabb meteorraj.

Ráadásul különleges történelmi múlttal bír ez a meteorraj: bizonyos években, amikor a Föld a közelébe érő üstökös porfelhőjén halad át, a Leonidák meteor kitörést produkálhatnak, amikor óránként több száz vagy ezer hullócsillag is megfigyelhető. Ilyenre utoljára 2001-ben volt példa.

Cseppet sem meglepő módon az Oroszlán csillagképhez is tartozik egy görög mitológiai történet. A csillagkép a nemeai oroszlánról kapta a nevét, akit Héraklész (ismertebb nevén Herkules) pusztított el. A történet szerint Zeusz helyezte az égre a szörnyet Héraklész hőstette emlékére.

Az oroszlán Nemea városának környékét tartotta rettegésben. Azonban ezen kívül is volt vele egy kis gond, mégpedig, hogy semmilyen fegyver nem hatolt át a bőrén, hiába próbálkozott a derék Héraklész mindennel, az összes fegyvere csődöt mondott. Végül a vastagbőrű oroszlánt bezavarta egy olyan barlangba, amelynek két kijárata volt. A hős az egyiket eltorlaszolta, majd az oroszlán után eredt, és addig fojtogatta, míg az állat meg nem fulladt. 

Azonban megnyúzni már nem tudta, pedig a feladata tartalmazta azt a kitételt is, hogy a jószág bőrét Tirünsz királya elé kell vinnie. Végül Pallasz Athéné szánta meg az egyre dühösebb hőst, aki megmutatta neki, hogy az állat karmának segítségével tudja a legkönnyebben leszedni róla a bőrt. Így sikerült megnyúznia az állatot, a bőrt pedig ezt követően Héraklész pajzsként hordta magán. Szüksége is volt erre, hisz a tizenkét feladata során számos veszéllyel szembesült, de ez már lazán sem tartozik a tárgyhoz.

(A kiemelt kép illusztráció, forrás: depositphotos.com)