Szent Lőrinc könnyei – érkeznek a Perseidák

Érkeznek a Perseidák, a napokban éri el a maximumát az egyik leglátványosabb meteorraj. Felhő ugyan nem lesz az égen a következő éjszakákon, ám a Hold befolyásolja a megfigyelést.

Minden évben augusztus közepén mind a csillagászok, mind a laikusok számára csodás égi látványt nyújt a Perseidák meteorraj, ami idén augusztus 11. és augusztus 13. között éri el a maximumát, ilyenkor óránként akár 50-100 hullócsillagot is láthatunk az éjszakai égboltra nézve, amit érdemes fényszennyezéstől mentes helyen megtenni.

Ebben az évben a Hold némileg akadályozza a megfigyelést, hisz két nappal ezelőtt volt telihold, ráadásul a holdkelte már sötétedés után esedékes, a holdnyugta pedig csak reggel, emiatt csak a töredékét láthatjuk az égi jelenségnek.

Mindenesetre a legideálisabb időszak a megfigyelésre éjfél és hajnal között lesz, ilyenkor emelkedik az északkeleti égbolton a legmagasabbra a Perseus csillagkép, aminek egyébként csak annyi köze van a Perseidákhoz, hogy látszólag ebből a csillagképből erednek. Valójában a Swift-Tuttle üstökös hátrahagyott törmelékéből származik a jelenség – ezen a törmeléken halad át bolygónk a napokban.

A meteorrajt már időszámításunk szerint 36-ban megfigyelték kínai csillagászok, de a tudományos magyarázatra, az üstökös felfedezésére több mint 1800 évet kellett várni, akkor fedezte fel a Swift-Tuttle üstököst egymástól függetlenül Lewis Swift és Horace Tuttle.

És hogy Szent Lőrinc hogyan keveredett ebbe az egészbe? A szent 258. augusztus 10-én halt mártírhalált, pont akkor, amikor az éjszakai égen számtalan hullócsillag ragyogott hosszabb-rövidebb ideig, a hívő nép pedig Lőrinc könnyeinek nevezte el az aláhulló meteorokat.