Pancsolt kínai mézzel és mérgekkel fojtják meg az európai és magyar méheket

Európa-szerte tüntetnek a méhészek a művi mézek és a felelőtlen vegyszerhasználat ellen. A természetes beporzók eltűnésével csak a házi méhek tartják életben a mezőgazdaságot. Az agrárkamara támogatását kérik méhészek.

Az elmúlt 20 év során a harmadik tüntetéssorozatukat kezdték meg a magyar méztermelők Európa szerte januárban. A Takács Ferenc méhész és kereskedő által létrehozott Európai Méhekért Egyesület célja, hogy fenntartható legyen az európai méhészkedés. A kezdeményezésen 36 somogyi méztermelő is részt vett, 10-en közülük a Nagyatádi Méhész Egyesület tagjai. A tüntetők Először Brüsszelben tartottak megmozdulást, majd Versailles-ban, Amszterdamban, végül újra Brüsszelben. Hamarosan Berlinbe is elutaznak.

A tüntetések oka nagyon is égető: komoly veszélyek fenyegetik a magyar és európai mézpiacot, és közvetve a teljes mezőgazdaságot. A méhek jelentőségét nem lehet elég nagyra becsülni, ugyanis az elmúlt két évtizedben az éghajlatváltozás és a mezőgazdaságban használt kártevőirtó-szerek hatására jelentősen megfogyatkozott a természetes beporzást végző rovarok állománya. Ez a feladat ma már főleg a házi méhekre hárult át. Márpedig a teljes élelmiszer termelésünk háromnegyede függ a rovarok által végzett beporzástól. Ha pedig a méhészek megélhetése nem lesz biztosított, úgy felhagynak a méhtartással. Így pedig akár belátható időn belül összeomolhat a mezőgazdaság és a teljes élelmiszerellátás.

Mi az, ami fenyegeti az európai és magyar méheket-méhészeket? Először is fontos leszögezni, hogy Európa jóléti országaiban nem számottevő a méhtartás, a méztermelés. Jelentősebb méhállománnyal rendelkező nyugati országok a teljesség igénye nélkül Spanyolország, Olaszország, Franciaország. Magyarország jelenleg méhészeti nagyhatalomnak minősíthető, de sajnos az utóbbi időben egyre többen hagynak fel a méhtartással. Pedig a Nagyatádi Méhész Egyesület elnöke, Balogh László szerint a magyar méz kivételesen jó minőségű.

A magyar méz mindig is kiváló volt. Olyannyira, hogy külföldre azért importálták, hogy feljavítsák vele a gyenge minőségű mézeket, hogy azok eladhatóvá váljanak. Éppen ezért mindig is volt rá kereslet külföldön – magyarázta az elnök.

Azonban az utóbbi 15 évben Európát elárasztották a 3. országokból, elsősorban Kínából importált mézkészítmények, melyeket a szakma helyi képviselői csak „szutyokként” emlegetnek. A nagyarányú import hátterében pedig nem a kínai méhészetek fellendülése áll.

Ezek teljesen pancsolt, művi mézek, gyárakban állítják elő őket. Szinte minden paraméterükben a mézhez hasonlatosak, ugyanakkor méheket soha nem láttak. És tudomásom szerint ízetlenek is, össze sem lehet hasonlítani a valódi mézzel. Mégis iszonyatosan nagy mennyiségben érkezik Európába, ráadásul jelöletlenül. Vagyis jelenleg az unióban nincs arra szabályozás, hogy a mézként eladott termékeken fel legyen tüntetve a származási hely, és hogy hány százalékban tartalmazza az adott ország mézét. Kína 80 ezer tonna természetes mézet termelt az ezredforduló környékén. Ma már 550 ezer tonna az éves termése, miközben alig maradtak méhek Kínában. Vagyis ennek a temérdek mennyiségnek csak töredéke természetes méz – magyarázta az egyesület elnöke.

A művi mézet az európai kikötőkben hihetetlenül olcsón, 1 euró/kg-os áron veszik át. Az európai méztermelők ezzel aligha tudnak versenyezni, így is nyomott áron, 1,7 euróért kénytelenek a vegyes virágmézet eladni. És az árzuhanás egyre nagyobb, tavaly még 2,6 eurós áron kelt el a magyar vegyes virágméz.

Jó hír viszont, hogy Magyarországra a szigorú helyi ellenőrzések miatt még nem került a polcokra a művi méz. A jó minőségű magyar terméket külföldön továbbra is azért vásárolják, hogy a feljavítsák vele a pancsolt mézeket. Ám a magyar termelőket egyre jobban terheli a nyomott árú export.

A magyar méztermelés törzsét a kistermelők adják – fejtette ki Balogh László – Csak a nagyatádi egyesületünk több mint 180 tagot számlál, ebből 20 méhészcsalád megélhetési szinten, a többiek jövedelem-kiegészítés céljából méhészkednek. A mostani árak alakulásával sok esetben a magyar méz eladhatatlanná válik, és ennek a levét a főállású méhészek isszák meg.

A jelenlegi tüntetések egyik célja, hogy az Európában forgalomba kerülő mézkészítményeken fel legyen tüntetve a származási helyük, és hogy hány százalékban tartalmazzák a különböző országok mézeit. Remélhetőleg így a minőségi mézre nagyobb lesz a kereslet. A pancsolt termékek beáramlása azonban csak az egyik problémát jelenti.

A másik gond az ésszerű vegyszerhasználat hiánya. A kártevőirtásra használt permetező- és csávázószerek az utóbbi évtizedekben jelentősen károsították a rovarok biodiverzitását, azaz a fajok sokszínűségét. A természetes beporzók, elsősorban a poszméhek családja szinte teljesen eltűnt.

Gondoljunk csak bele: 20 évvel ezelőtt még minden kertben ott döngicséltek ezek a rovarok: a dongók, poszméhek. Milyen gyakran találkozik velük ma az ember? Régebben, amikor autóval vezettem Ausztriából, a szélvédőn meg tudtam számolni több tucat elkenődött beporzó rovart. Ma már gyakorlatilag tiszta szélvédővel járok még beporzás idején is. De nem csak a beporzókról van szó: mikor látott bárki a környéken utoljára szarvasbogarat vagy szentjánosbogarat? A korábban Magyarországon élő sokszínű rovarpopuláció megtizelődött – mutatott rá az elnök.

A házi méhek is érzékenyek a mezőgazdaságban használt vegyszerekre, ám az ő populációjuk jelenleg biztosított a méhészek által. De a túlzott méreghasználat így is jelentős károkat okoz a méztermelőknek. Az egyik sokat emlegetett vegyszerek voltak neonikotinoidok – ezeket csávázásra, azaz a magok előkezelésére használták. Az így elültetett, majd kicsírázó növények a maghéjból szívták fel a mérget, így elkerülhető volt a későbbi permetezés. Azonban a növény szárán és levelén kiválasztódó növénynedvek, az úgynevezett glutációs cseppek is nagy arányban tartalmazták a méreganyagot, valamint a talajban és a talajvízben is megtalálható. Márpedig ezekből a méhek előszeretettel fogyasztanak. A neonikotinoid tartalmú vegyszereket az unióban már betiltották, ám 2018-ban Magyarországon eseti engedéllyel ismét elérhetővé tették a gazdák számára. Jelentős méhhalálozás következett be abban az évben, tette hozzá Balogh László.

A gond ráadásul az volt, hogy a méreg nem azonnal öli meg a rovart, hanem tönkreteszi a tájékozódási képességeit, és emiatt nem talál vissza. A méhészek csak azt tapasztalták, hogy sorra ürülnek ki a kaptárak. Hogyan bizonyítsa be azt bárki, hogy ez közvetlenül a csávázószereknek volt betudható? Nagyon nehezen lehet ezt kivizsgálni.­

Ezrével lehetett elpusztult méheket találni 2018-ban (forrás: pestisracok.hu)

Bár 2019 óta tiltott a csávázó szerek használata, a felelőtlen méreghasználat így is károsítja a méheket. Ugyanakkor nem a nagybirtokosok tehetők felelőssé.

A nagy területekkel rendelkező gazdák általában alkalmaznak növényvédő szakembereket, akik pontosan ki tudják mérni az adott területhez szükséges permetszer mennyiségét, és betartják a permetezési szabályokat, előírásokat. Az ilyen földek körül nem jellemző a méhpusztulás. Az igazi problémát a kisparcellás termelők okozzák, akik meggondolatlanul használják a vegyszereket, sokszor egymással keverve és túladagolva.

Ennek elhárítására szigorú szabályozásra és összefogásra lenne szükség. A méhészek már régóta felhívták erre a hatóságok figyelmét, ám mindeddig nem történt számottevő előrelépés az ügyben. Az egyesület elnök eszerint azért, mert a nagypolitika elsöpri az asztalról az olyan problémákat, amiket még nem a saját bőrén érez. Az utóbbi időben némi pálfordulás érezhető, mind a mezőgazdasági minisztérium, mind az agrárkamara részéről.

Az agrárium eddig nem fordított kellő figyelmet a méhészek aggodalmaira, arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági össztermelésnek csak az 1%-át adják. Ez abszurdum, hiszen a biológia egyik fő tétele, hogy minden mindennel összefügg: a méhek nélkül nincs beporzás, beporzás nélkül nincs mezőgazdaság. Szerencsére a gazdálkodók és a hatóságok kezdenek lassan rádöbbenni, hogyha a méhészek felhagynak a méhtartással, akkor a mezőgazdaságban is jelentős károkra kell felkészülni. Így most végre kinyúltak felénk: a méhek és a méhészek mellé állt Nagy István mezőgazdasági miniszter, aki egy petíciót nyújtott be az uniónak a természetes beporzók védelméért. Magyarországon mintegy 12 ezer méhész tagja az országos egyesületnek, és még legalább ugyanennyien lehetnek az egyesülethez nem tartozó méztermelők. Az ő tevékenységük nyomán van biztosítva a növények beporzása, nem szabad megengedni, hogy eltűnjenek a magyar méhészek! – fejtette ki aggodalmát Balogh László.

A tüntetések Európa szerte azért történnek, hogy mindenkinek felhívják a figyelmét arra, hogy az olcsó művi mézek és a mértéktelen vegyszerhasználat megfojtják a méhészetet és így a méheket, a legfontosabb beporzókat. Céljuk tehát, hogy fennmaradjon a beporzók állománya, és hogy a méhészek ne adják fel a szakmájukat.  Ennek érdekében alakult meg hazánkban az Egyesület az Európai Méhekért, melyhez több mint 10 ország csatlakozott. Balogh László szerint vannak már biztató eredmények.

A januárban kezdődő tüntetés sorozat részben elérte célját, ugyanis 28 tagország minisztere közül 22 miniszter támogatta a Mézdirektíva címkézésről szóló részének újratárgyalását. Innentől a környezet, a méhek, a méhészek léte a Jóisten és az európai döntéshozók kezében van.

A nagyatádi méhtenyésztésről és méztermelésről 2018-ban készített videót az Atádhír stábja

 

Fotók: Illés Sándor

Megosztás