GKI: a tavalyinál is durvább pénzromlás és recesszió jön idén

A keresetek hiába nőttek átlagosan 15 százalékkal, a reálbérek az előrejelzett csaknem 20 százalékos éves infláció miatt 3 és fél százalékkal csökkennek – írja a Gazdaságkutató Intézet Zrt. negyedéves jelentése.

A Gazdaságkutató Intézet Zrt. (GKI) pesszimistán látja a magyar gazdaság helyzetét. A jelentésükből kiderül, hogy a kormáy által gyakran hangoztatott, az év végére prognosztizált egy számjegyű infláció nem elérhető cél. Egészen pontosan azt jósolják, hogy a tavalyi 14 és fél százalékos éves pénzromlás idén 19 százalékos lesz, ami összhangban van a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével, ugyanis a jegybank 15-19,5 százalékos éves áremelkedést tart reálisnak. 

– Ott tartunk, hogy a fizetésem a számlákra és a rezsire talán elég, félretenni semmit nem tudok. Ezt úgy hívják, hogy rabszolgaság. Papíron nőtt a fizetésem, a valóságban, persze, kevesebbet keresek, mint tavaly, köszönhetően annak, hogy a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek – foglalta össze a kilátásait egy egyedülálló férfi.

Az inflációval szemben a bruttó bérek csupán 16 százalékkal nőttek idén, tehát az előrejelzett pénzromlás mértéke miatt a reálkeresetek csökkenni fognak, azaz hiába érkezik több fizetés, kevesebb terméket tudunk belőle vásárolni, mint tavaly, ezért az előrejelzésben a fogyasztás csökkenését jósolják, a tavalyi 6 százalékos növekedés után, idén 3 százalékos csökkenést várnak.

A kereslet csökkenésének van egy pozitívnak mondható hozadéka is, jelesül az, hogy szinte nem telik el olyan nap, amikor a kiskereskedelmi láncok nem jelentenek be valamilyen árcsökkentést, egyebek között a Lidl, a Spar, a CBA és a Penny Market is beszállt az árversenybe. Természetesen mindezt nem szívjóságból teszik az áruházláncok, ugyanis csak januárban 4,8 százalékkal esett az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma.

Ekkor el is kezdődött az árverseny, az egyik áruházlánc 20 százalékkal csökkentette a vaj eladási árát, majd fokozatosan a piac további szereplői is  beszálltak az árcsökkentésbe.

– Örülök, hogy csökkennek az árak, de sokra nem megyek vele, amit egy év alatt felemeltek nyolcvan százalékkal, azt most lecsökkentik hússzal – összegezte a tapasztalatait egy nagyatádi férfi az élelmiszerbolt ajtajában.

Érdemes azt is megjegyezni hogy a beszállítók engedtek az átadói áraikból, és ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem átengedik a fogyasztóknak.

A GKI az elemzésében úgy látja, hogy a jövő felélése folytatódik, egészen pontosan úgy fogalmaznak, hogy 

fennmarad az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme, ami a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet.

Szerintük a munkanélküliség tovább növekszik, 4,2 százalékos rátát jósolnak az év végére. Hozzáteszik azt is, hogy teljesen irreális az a kormányzati terv, ami szerint félmillió fővel növekedjen a foglalkoztatás. A GDP fél százalékkal csökkenni fog az elemzés szerint, ehhez képest a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol. Hozzáteszik: pesszimizmusunkat az a feltételezés indokolja, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik – emiatt az infláció lassítása és az EU-pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet, ami tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet.