Jakab László: Trianon a határokon át is összeköt minket
Nem tudták eltörölni a magyar nemzetet, 100 év után is erős az összetartozás – hangzott el a tegnapi megemlékezésen a katolikus templom udvarán. 100 másodpercig szóltak a harangok Trianon emlékére.
100 másodpercig szóltak a harangok országszerte, minden szétszakítottságban eltöltött évért egyszer kondultak meg. Nehéz szavakba önteni azt az egész nemzetet érintő gyászt, amelyet a trianoni békediktátum idézett elő a magyar szívekben. A Nagyatádi Erdélyi Kör minden év június 4-én megemlékező ünnepséget tart a Nagy-Magyarország emlékmű előtt a katolikus templom udvarán.
A Himnusz eléneklése utána a műsor első részében részletet olvastak fel Kós Károly 1911-ben íródott kalotaszegi leveléből. Ebben az író már 9 évvel a békediktátum előtt figyelmeztetett: az anyaország nem teszi meg a kellő intézkedéseket annak a megakadályozására, hogy az erdélyi magyarokat elsodorja az „oláhság”.
Ezt követően Jakab László Tibor, a Nagyatádi Erdélyi Kör alelnöke mondott megemlékező beszédet. Ő maga is Erdélyből származik, Aradon járta ki a középiskolát. A lelkipásztor egyebek között arról beszélt, hogy a trianoni tragédia által szakított sebek sosem fognak maradéktalanul begyógyulni.
– Egy ilyen békediktátum okozta csonkításra nincs racionális magyarázat, csakis zsigeri gyűlöletből tehették: megnyomorítottak bennünket, de úgy, hogy közben Európát is megnyomorították. Ilyen esemény nem történt soha más európai néppel, ezért nehezen lehet orvosolni a sebeket. Magyarországot el akarták törölni, egy végletekig igazságtalan, barbár, undort sugárzó diktátumot írtak alá. Trianonnal egy 50 milliós birodalom tűnt el a föld színéről. Az egység megbontása után váltak a Kárpát-medence országai függővé Nyugat-Európától.
A lelkipásztor úgy véli, a trianoni egyezmény próba elé állította a magyar nemzetet.
– Felfoghatjuk sorscsapásként vagy kihívásként tekintünk rá – ezt a kihívást elfogadtuk és megnyertük, mert 100 év után is még mindig itt vagyunk, még mindig egység van a magyarok között, mely a határokon átível. Trianon összeköt minket, itthon vagyunk a Kárpát-medencében, ezen nem kell sem megsértődni, sem hazudni miatta – vélekedett az alelnök.
Wass Albert és Sinka István soraival zárták a műsort, majd Gara István, Bagó László és Büttner Tamás elhelyezték az összetartozást jelképező virágcsokrokat az emlékmű mellett. Sándor László plébános megáldotta a tömeget, és közös imádságra invitálta a jelenlévőket. Ezt követően minden résztvevő egy-egy szál virágot helyezhetett el az emlékműnél, ezzel adózva Nagy-Magyarország emlékének. A Székely himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség.