Nagyon ráfázhatunk: divatba jönnek a magánkölcsönök
Én lennék a legboldogabb, ha vissza tudnám fizetni – ez a leggyakrabban elhangzó mondat a rokonok vagy barátok között a kölcsönök után az ismert nagyatádi ügyvéd szerint. Ő és a közjegyzők is megosztották jótanácsaikat.
A jelenség legfőbb kiváltója, hogy ismét magasra ugrottak a banki hitelkamatok, ilyenkor egyre többen fordulnak akár többmilliós magánkölcsönökért a családi, baráti körükhöz. Felmérések azt mutatják, hogy az ilyen tartozások majdnem felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza, emiatt pedig régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre.
– Másfél millió forintot kért kölcsön a régi kollégájától egy helyi férfi, mondván, megszorult a vállalkozása, ezt gyorsan ki kell fizetnie a banknak, hogy ne mondja fel a szerződését. Egyébként pedig ennek a többszöröse a kinnlevősége, amikor a megrendelői közül a legelső fizet, ő máris visszaadja a kölcsönt – ismertetett egy tipikus esetet dr. Dezső László ügyvéd. – Aztán, persze, 80 százalékban nem tudja megadni. Általában az a vita kiváltója, hogy aki kölcsön kér, rosszul méri föl a helyzetét, túl optimista; aki pedig kölcsönt ad, nem gondoskodik biztosítékról. A leggyakoribb mondat, amit ilyen ügyekben hallok: én lennék a legboldogabb, ha vissza tudnám adni – majdhogynem annak kell szégyellenie magát, aki segített.
Az ismert nagyatádi ügyvédhez többnyire egy-másfél millió forintos ilyen ügyletekkel fordulnak.
– Az egyik nagy probléma, hogy nem írnak róla papírt. A másik, hogy ne készpénzt adjunk oda, hanem legyen róla egy utalási bizonylat, írják bele a megjegyzés rovatába, hogy kölcsön – sorolta az ügyvéd. – Fontos tudni, hogy ha közjegyző előtt foglalják írásba a megállapodást, akkor az egyből végrehajtható. Az ügyvéd által hitelesített szerződés esetén előbb a bírósághoz kell fordulni. Igaz, a közjegyzői okirat két-háromszorosába kerül.
Mégis mindenképpen az írásbeli megállapodást javasolják a jogászok, sok vitát meg lehet előzni vele. Az adóst is védi az ilyen okirat, mert nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
Nehéz gazdasági helyzetben a tapasztalatok szerint mindig növekszik a magánkölcsönök száma, egyes közjegyzői irodában már nyáron érezhető volt a tendencia. Erősíti a trendet, hogy nem csak a kölcsönkérők száma bővül. Azok ugyanis, akik az elmúlt években vagyont halmoztak fel, most csak rendkívül ingadozó piaci környezetben tudnak befektetni, így számukra is megoldás, ha egy rokonnak, ismerősnek adnak kölcsön, fix kamatért – írta az ügyben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az ügyben küldött közleményüket.
Csak egyszeri magánkölcsönnél lehet kamatot szedni
Fontos tudni, hogy magánkölcsönök esetén kamatot akkor lehet kikötni, ha egy egyszeri kölcsönről van szó. Ha a kölcsönadó rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető. Magánkölcsönöknél egyébként a tapasztalatok szerint sok a félreértés a kamattal kapcsolatban. Sokan egyszerűen félnek tőle, mások járatlanok, vagy olyan aránytalanul magas kamatot (uzsora) kérnek, amely büntetendő. Egy kölcsön akkor kamatmentes, ha pontosan ugyanannyit kell visszafizetnie az adósnak, mint amennyit kapott.
Írásban kell szerződni, jó, ha segít egy jogász
A magánkölcsönök jelentős részéről nem készül írásos dokumentum, sokan egy szóbeli megállapodásra is hiteleznek – akár milliókat. Persze, az adósok általában rendben szeretnének törleszteni, de közbejöhetnek váratlan helyzetek, ami miatt mégsem tudják részben vagy egészben visszafizetni a pénzt. Például, ha az adós váratlanul meghal, az örökösök nem is feltétlen tudnak a kölcsönről. A hitelező ilyenkor bizonyíték nélkül kisebb eséllyel juthat pénzéhez, mintha előre bebiztosította volna magát.
Bárki kér kölcsön, akár egy közeli rokon vagy egy jó ismerős, írásban érdemes szerződést kötni, és nagyobb összeg esetén mindenképpen hasznos jogász – közjegyző vagy ügyvéd – előtt szerződni. Ha közjegyző készíti a dokumentumot, az közjegyzői okiratnak minősül, és ha határidőre nem fizet az adós, a hitelező rögtön végrehajtást kezdeményezhet, nem kell bírósághoz fordulnia. Az ilyenfajta kölcsönszerződés ugyanakkor az adóst is védi, mert nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint amennyiben és ahogyan megállapodtak.
„A közjegyzői okirat egyfajta biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze vissza a kölcsönt. Ha ugyanis nem fizet, a hitelező – hasonlóan egy banki hitelhez – akár végrehajtást is indíthat a pénze visszaszerzése érdekében. Ugyanakkor a közjegyző által írt szerződés védi az adóst is, mert csak azt kérhetik tőle számon, amiben megállapodtak. Ráadásul a közjegyzőnek kötelessége megtagadni a közreműködést a szerződéskötésben, ha azzal a jogszabályokat akarják megkerülni vagy eleve jogszabályba ütközik” – mondja dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Utólag is megoldást jelent
A közjegyző által készített szerződés mellett van egy másik lehetőség is, amellyel szükség esetén rövid idő alatt és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez a kölcsönadó. Ha a kölcsönnyújtás feltételéül szabja, hogy az adós tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot egy közjegyző előtt, amelyben elismeri a tartozást, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. Az ilyen nyilatkozat ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint a kétoldalú szerződés.
Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot akár kölcsönadás után is lehet tenni, ami lehet akár az egymás között kötött szerződés biztosítéka vagy egy gesztus is a kölcsönadó felé, hogy az adós komolyan gondolja a tartozás rendezését. Ha pedig átmeneti pénzzavarba kerül, de később szeretne törleszteni, egy ilyen nyilatkozatban tudja vállalni, hogy ha késve is, de törleszt. Ilyenkor a kölcsönadó megnyugodhat, hiszen míg közjegyzői okirat nélkül akár hosszas pereskedés is várhatna rá, addig az egyoldalú nyilatkozattal egy biztosítékot kap: ha az adós a módosított törlesztési rendet sem tartja be, közvetlenül végrehajthatóvá válik a tartozás.
Nemcsak a hitelezőt, hanem az adóst is védi a közjegyzői közreműködés
Ha a kölcsönadó az adós helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, akkor a kölcsönszerződés semmis. Ennek értelmében, amennyiben a közjegyző úgy látja, hogy a megállapodásban feltűnően aránytalan a kamat, ami hátrányos helyzetbe hozza az adóst, akkor megtagadja a közreműködést a szerződéskötésben, így a hitelező nem jut közvetlenül végrehajtható okirathoz.
