„Amit az ember szeret, azt szeretettel csinálja”
Sáráné Kocka Ágnes valamivel több mint egy évtizede tartja Nagyatádon és a megyében több helyen a Kerekítő foglalkozásokat. A kulturális központban kerestük fel az egyik ilyen alkalom előtt.
Csütörtök délelőttönként a kulturális központban mondóka és zeneszó hallatszik. Megkezdődik a Kerekítő foglalkozás, aminek már évtizedes hagyománya van az országban, és a városban is.
A J. Kovács Judit drámapedagógus által megálmodott és életre hívott módszer egy közösség, ahol a népköltészet kincsei, az ölbeli játékok, az érzelmi biztonság, a korai kötődés, a művészeti nevelés, a természetközeli megoldások vannak előtérben. Mindemellett komoly szakmai csapat áll a módszer mögött. A foglalkozásokat óvoda-, zene-, dráma-, -néptáncpedagógusok, zenetanárok tartják. Az országban több mint 90-en tartoznak a hálózathoz, akik 120-nál is több helyszínen dolgoznak.
Ágnes nagy táskákkal érkezik, a beszélgetés közben kipakolja a kellékeket, előkerül egy gitár, egy furulya, illetve az elmaradhatatlan Kerekítő manó is, aki egy dobozba bújva várja a gyermekek és a szüleik érkezését.
A foglalkozások tematikája országosan szinte ugyanaz, igazodnak a jeles napokhoz, évszakokhoz, van egy állandó felépítésük és szerkezetük.
– Ez támpontot ad a gyerekeknek, akiknek fontos az állandóság, fontos, hogy tudják, mi fog következni. Sokat ismételünk, vannak állandó dalok és mondókák.
Ágnes egy bő harminc perces bővített mondókás mókát tart, ennek elemeit a manótornával ötvözi.
– 2012-ben végeztem el a képzést, és tettem le a vizsgát, így lehet valakiből védjegyes foglalkozásvezető. Emellett babamasszázs oktatói végzettségem is van, a Kerekítő után tartom a babamasszázs tanfolyamokat.
Közben behangolja a gitárját, összeilleszti a furulya darabjait.
– Van egy tematika, vannak alapkövetelmények, pontok, amik mellett nem tudunk elmenni, azonban mindegyikünknek más az erőssége, ez hozza magával azt, hogy sokszínűek vagyunk, annak ellenére, hogy ha eljön valaki Budapestről, nagyjából ugyanazt kapja, amit ott. A foglalkozásokat mindenki azzal színesíti, amiben erős, van, aki több hangszert használ, van, aki többet énekel.
Egy éles váltást követően kezdett el foglalkozni a gyerekekkel. Édesanyaként egyre inkább érezte a velük töltött idő fontosságát, olyannyira, hogy 1998-ban felsőfokú gyógypedagógia asszisztensi képzést is szerzett, mert minden vágya az volt, hogy valamilyen formában át- és tovább adhassa a gyermekekkel töltött felbecsülhetetlen idő értékét.
– Eredetileg egy másik foglalkozást tartottam, majd megismertem a Kerekítőt, és úgy éreztem, hogy szakmailag is jó lenne, és szeretnék is egy hálózathoz csatlakozni.
Még pakolás közben is folyton mosolyog.
– Nem is lehetne másképp, meg általában, azt gondolom, aki pedagógus, az szerelemből csinálja. Sokat segít az is, hogy látom azt, hogy van értelme annak, amit csinálok. Bár az elején néha egy kicsit szélmalomharcnak éreztem, kudarcként éltem meg, ha kevesen jöttek, vagy nem úgy alakult egy foglalkozás, ahogy szerettem volna. De ilyenkor, amikor kudarc éri az ember, felülvizsgáljuk, hogy a helyünkön vagyunk-e vagy nem, és én megtaláltam a helyemet. A lényeg, hogy amit az ember csinál, azt szeretettel csinálja.
Közben érkeznek az édesanyák és a gyermekek, akiket Ágnes szeretettel üdvözöl, majd arról beszélünk, hogy változtak-e a gyerekek az utóbbi tíz évben.
– Amikor elkezdtem, és most, nincs a gyerekek között különbség, igaz, hogy sokkal több inger éri őket napközben, ám a mai babák, gyerekek ugyanúgy örülnek ezeknek a ölbeli játékoknak, a zenének, a bábozásnak, mint bármikor az évek során. Sőt, igazán a mai korban erősödik fel ezeknek a jelentősége, mert a mondókák, a dalok, a sok ölelés ugyanúgy fontosak a gyerekeknek, annak ellenére, hogy teljesen megváltozott körülöttük a világ.
Csütörtökön a kulturális központban délelőtt tíz órától kezdődik a foglalkozás, de vannak hétvégi, családi Kerekítők is. Legközelebb február 11-én, szombaton lesz ilyen a Büttner Kft. telephelyén. Ott a farsang témájára kerül majd a hangsúly, és négy éves korig várják a gyerekeket, de természetesen a nagyobb testvérek is mehetnek. A rendszeres foglalkozásokat három évig korig ajánlja Ágnes.
(Fotók: Röhrig Dániel)