„Teljesen mindegy, mit csinálunk, már réges-rég elkéstünk!” – nagyatádiak a járványügyi szigorításokról

Káosz, zűrzavar, következetlenség – általánosságban ez a véleménye a megkérdezett atádiaknak a magyar koronavírus helyzet kezeléséről. Ma kora este Orbán Viktor miniszterelnök újabb bejelentést fog tenni.

A számok továbbra sem mutatnak javulást, sőt!  Ismét nőtt a halálos kimenetelű koronavírussal összefüggésbe hozható esetek napi száma, ma már 84-et jelentettek. A tesztelések számában is rendkívüli módon alulteljesítünk, az úgynevezett pozitivitási ráta, mely az igazolt estek arányát mutatja a letesztelt betegeknél, már 27 százalék felett van. Emlékeztetőül: a WHO szerint 5 százalékig mutatnak a jelentett esetszámok valós képet egy adott ország járványhelyzetéről. Ha ennél magasabb, az azt jelenti, hogy rengeteg fertőző betegről nincs tudomásunk. Igaz, az elmúlt két hétben növelték a tesztek számát, átlagosan naponta mintegy négyezerrel, de ez még mindig nem elegendő.

Nem véletlen tehát, hogy egyre többször emlegetik már felsőbb körökben is, hogy mégis ideje lenne komolyabb korlátozásokat bevezetni. Az operatív törzs legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a mai kormányülést követően a miniszterelnök bejelentést fog tenni a kora esti órákban.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy a nagyatádiak miként vélekednek egy újabb, átfogóbb szigorító rendelet bevezetéséről, egyáltalán mennyire elégedettek a mostani helyzettel? Mi az, amiben szerintük szükség lenne további korlátozásokra, mi az, amit elengednének?

A HVG nemrég hasonló témában közvélemény-kutatást is végzett, így a helyi véleményeket összevethetjük az országossal – no persze az adatok nem reprezentatívak.

„Az olvasóink közel háromnegyede úgy gondolja, hibázik a kormány és az operatív törzs, amikor az egyéni felelősségre helyezi a hangsúlyt a járvány elleni védekezésben. A hvg.hu újabb koronavírus-nagytesztjéből azt is megtudtuk, hogy az elsöprő többség szerint jó dolog a home office, és szinte senki nem érti, miért szabad meccsre járni. Abban már nincs ekkora egyetértés, hogy kellene-e szigorítani a maszkviselés szabályain” – olvasható a HVG cikkében.

A közvélemény-kutatásban 12 ezer olvasó vett részt. Mi ennél valamivel szerényebb keretek között dolgoztunk: mintegy másfél tucat embert kérdeztünk meg a témában. Általánosságban elmondható, hogy senki nem elégedett a jelenlegi állapotokkal. Következetlenségre, a tájékoztatás hiányára, és elhamarkodott intézkedésekre panaszkodtak többen is. Enem egy ember jegyezte meg, hogy szerintük már egyenesen késő cselekedni. Az első megkérdezett meglehetősen tömören foglalta össze a véleményét:

– A tavaszi intézkedések túl szigorúak voltak, most meg már gyakorlatilag teljesen mindegy, mit csinálunk, már réges-rég elkéstünk. Hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát!

Sokan megkérdőjelezték a vírus veszélyességét, és így a járvány miatt bevezetett védőintézkedéseket is. Egy fiatal vállalkozó így fogalmazott:

– Negatív véleményem van az egészről: nem vagyok vírustagadó, de ugyanakkor nevetségesnek tarom a körülötte lévő felhajtást. Egyszerűen nem lehet komolyan venni az egészet: Fradi meccsen több százan beülnek ellenőrizetlenül, az óvodákban meg teljes szigor, amikor belép az anyuka? És egyébként is, mutassanak nekem arról statisztikát, hogy ez a covid veszélyesebb lenne, mint az influenza!

A nyilvános sportmeccseket többen kritizálták. A HVG megkérdezettjeinek 88,6 százaléka szerint sem indokolt a kivételezés, nem volna szabad nézőket beengedni.

Sokan voltak, akik külön kiemelték az átláthatatlan tájékoztatási rendszert.

– Káosznak érzem a kialakult helyzetet – mondta egy vendéglátásban dolgozó felszolgáló. – A jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Máshogy kéne kommunikálni az emberek felé, a sok titkolózás és következetlen, kapkodó intézkedések közben nem csoda, ha szkeptikussá válik az ember. Veszélyesnek gondolom a járványt, de nem a média kommunikációja alapján, hanem amit másodkézből tapasztal az ember: egy ismerősöm ismerőse már elkapta a betegséget, és eléggé odacsapott neki, kész csoda, hogy nem került kórházba. Ugyanakkor még mindig nem vagyok képben a vírussal kapcsolatban, nem tudjuk, hogy mennyire valós a veszély. A híreknek viszont már nem mindig tudunk hinni.

Ehhez tartozik, hogy a HVG adatai szerint már 65 százalék mondta azt, hogy az ismerősei között vagy a munkahelyén már volt olyan, aki elkapta a koronavírust, további 15 százaléknak pedig a családjában vagy közvetlen környezetében is megjelent a vírus. Vagyis mind több ember találkozik közvetlenül is a fertőzéssel.

A kormány kommunikációját, és a rendelkezések betartásával kapcsolatos következetlenségeket többen bírálták. Egy Németországban élő férfi a napokba utazott haza Nagyatádra. Mint mondta, a határnál félreállították, megkérdezték mi az úti célja, majd továbbengedték. Se piros cédula, se figyelmeztetés. Miközben egy ismerősét, aki vonattal utazott volna be az országba, karanténba küldték. Ennyit a következetességről. A magyarországi helyzetről, mint mondta, nehezen tud megfelelő információhoz jutni.

– Független hírportálokra próbálok hagyatkozni, de azt manapság elég nehéz. Én a közvetlen környezetemben élőkkel értek egyet: magukra hagyták az embereket, a vállalkozásokat, a felelősséget a kisemberekre terelik. Olyanról is hallottam már, hogy a Lidlben két ajtó között húzta fel valaki a maszkot és ezért megbüntették. A covidról pedig az a véleményem, hogy több ezer éve vírusok közt élünk, és ezek elő fognak fordulni. De most akkor emiatt éljünk maszkban az életünk hátralevő részében?

Az általunk megkérdezettek közül minden második ember kiemelte: nem ért egyet a rendőrségi bírságokkal. Az elmúlt 24 órában egyébként 83 esetben intézkedtek a védelmi intézkedések megsértése miatt: 18 esetben figyelmeztettek, 26 helyszíni bírságot szabtak ki, 39 embert pedig feljelentettek.

Egy tanár szerint csak a biztonság látszatát próbálják megteremteni az intézkedésekkel, miközben ők maguk folyamatos szorongás közben dolgoznak.

– Káosz az egész rendszer – nagy a zűrzavar, nincs semmi letisztázva, után követve. Nagyon keveset tesztelünk. Tavasszal nagyon szigorúak voltak a korlátozások, most meg amikor tényleg nagy szigorra lenne szükség, gyakorlatilag semmi nincs. Bennem és a kollégáimban van egy általános szorongás, úgy érezzük nincs valódi védelem az iskolákban. Kezdve a maszkhasználattal, ami teljesen következetlen. A lázmérés meg olyan, mintha csak a biztonság illúzióját akarnánk kelteni. Egy szülő amúgy sem küldené lázasan a gyerekét iskolába, viszont a gyerekek tünetmentesen is fertőzhetnek. Bármikor valaki behozhatja az iskolába, anélkül, hogy tudnánk róla. Olyan ez az egész szituáció, mint egy időzített bomba.

Egy irodavezető szerint nem elég szigorúak a mostani intézkedések, és az emberek egyéni felelősségvállalására nem lehet hagyatkozni.

– Nem érzem magam biztonságban. Kellene még szigorítás, de nem tarom járható útnak azt sem, ami tavasszal volt. De a tömegközlekedésen jobban ellenőriztetném például a maszkhasználatot: én minden nap buszozok, és nem egyszer fordult elő, hogy középiskolás gyerekek amint felültek a buszra, lehúzták a maszkot az állukra. Amikor rájuk szóltam, akkor meg fel voltak háborodva. Már csak ezért is én az egyetemeken és a középiskolákban visszaállítanám a digitális oktatást. Egyéni felelősségvállalásról papolunk, de ha közben meg akadnak ilyen nehézfejű emberek – ezeket bírságolással sem lehet meggyőzni, hogy vegyék komolyan a szabályokat. Az idősek védősávja is csak akkor működhetne, ha betartanák a szabályokat.

A digitális oktatásra való átállásról nem szólt a HVG cikke, ugyanakkor a megkérdezettek 46 százaléka szerint le kellene tesztelni a teljes iskolát, hogyha egy iskolai osztályban találnak egy fertőzöttet. 30 százalék ennél is tovább megy, bezárná két hétre az iskolát, míg 24 százalék szerint elég lenne az osztályt és a tanáraikat tesztelni.

Az egyéb rendezvényekről is szó esett: 3 százalék sincs, aki egyetértene a mostani 500 fős létszámkorláttal. 62 százalék azt mondta, hogy 25 főben maximalizálná a létszámot, de egy nagyobb csoport, 35 százalék úgy gondolja, hogy nem a létszám a fontos, hanem az, hogy legyen távolságtartás. A legtöbb atádi ebben a kérdéskörben nem tudott nyilatkozni, főleg azért nem, mert szerintük Nagyatádon amúgy sem történnek mostanában nagyobb tömeget vonzó események.

Ezek tehát a vélemények, kíváncsian várjuk a miniszterelnök bejelentését. Egy biztos: a járvány gőzerővel dübörög tovább, a magyar településeknek már 80 százaléka érintett, és a legújabb szennyvízvizsgálatok szerint további nagyvárosokban fog emelkedni a fertőzöttség: Békéscsabán, Egerben, Kecskeméten, Szekszárdon, Tatabányán, Veszprémben és a Budapesten is növekedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja szennyvízben, ami előrevetíti a pozitív esetszámok növekedését. Mivel lehetne még kordában tartani ezt a járványt, és egyáltalán kordában tartható-e még? Rövidesen kiderül, lesznek-e újabb szigorítások.