Nemcsak Zágráb, de Szlovénia teljes évi szennyvíziszapját nyelte el Magyarország
Kiderült: Szlovéniából évek óta ömlik a szenny hazánkba. A szomszédos ország egész éves szennyvíziszapját importáltuk tavaly.
Az Unión belül első helyen állunk az elhízottság és a legmagasabb ÁFA-kulcs tekintetében. Most pedig a szennyvíziszap-import terén is sikerült felmásznunk az előkelő második helyre: évi 83 ezer tonnával állunk Németország mögött, akik tekintélyes 192 ezer tonna szennyet utaztatnak évente.
Korábban az Atádhír is beszámolt a zágrábi iszap importjának jelentős mennyiségeiről: a Pest Megyei Kormányhivatal 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott engedélyt két horvát cégnek. Ezek közül az egyik korábban jelentős környezetvédelmi bírsággal volt sújtva. A következő évben pedig újabb 48 ezer tonnára kaptak engedélyt.
Az egerszalókiak májusban azzal voltak riogatva, hogy a közelükben olasz és szlovén szennyvíziszapot fognak tárolni, nem is keveset, 200 ezer tonnát. A kezdeményezés nagy ellenkezést váltott ki a helyiekben.
Mint kiderült, a magyarok aggodalma ezzel már megkésett, ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint már több éve szállítják Szlovéniából hazánkba a szennyet – derítette ki a 24.hu.
Több száz kamionnyi szállítmány érkezik egy régi agyagbányából kialakított, Pápa-Tapolcafőn található feldolgozóba. Ezenkívül Székesfehérváron is láttak ljubljanai rendszámú, szennyvizet szállító kamionokat, amelyek az ugyancsak egy bezárt téglagyár területén kialakított Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyére tartottak – ugyanoda, ahová már a zágrábi iszapot is elhelyezték.
A szlovén környezetvédelmi hatóságok szerint Pápa-Tapolcafőre már 2015-ben megkezdték a szállítást, Székesfehérvárra pedig 2018-ban. A rendelkezésre álló adatok szerint kijelenthető, hogy 2018-ban Szlovénia teljes szennyvíziszap-mennyiségét (30 ezer tonnát) Magyarországon dolgozták fel.
Miután az iszap feldolgozása nem kíván meg különleges kezelést, érthetetlen, hogy miért utaztatják több száz kilométerre ezt a „terméket” az eredeti keletkezési helyükről. Ez a bizarr eljárás ellentmond a hulladékgazdálkodás egyik fő alapelvének, a közelség elvének. Eszerint minden hulladékot a keletkezéséhez legközelebb eső helyen kell kezelni.
A nyitókép illusztráció.
