Tíz év alatt kétharmadára csökkent a hazai gazdaságok száma

Már csak 234 ezer gazdaságot írtak össze. Viszont híznak a nagybirtokosok: egyre erősödik a birtokkoncentráció, nőtt a nagy gazdaságok saját földterülete. A gazdálkodókon belül is visszaszorulnak az állattartók.

Az ezredforduló még 958,5 ezer mezőgazdasági tevékenységet végző háztartást rögzített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legutóbbi összeírása alapján a hazai gazdaságok száma a 2010-es cenzus óta az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik.

A főként állattartással foglalkozó gazdaságok aránya folyamatosan mérséklődik. 2010-hez képest arányuk 46%-ról 25%-ra csökkent, ezzel ellentétben a főként növénytermesztéssel foglalkozók aránya közel ennyivel nőtt.

2020-ban a több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület legnagyobb része (82%) szántóterület volt. Gyümölcsös: 1,8% (az alma és az őszibarack területének aránya számottevően csökkent), szőlő: 1,3%, a többi gyep.

2010-hez képest az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére emelkedett.

A saját tulajdonú földterület aránya a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében nőtt, míg az annál kisebb területek esetében csökkent.

2020-ban 162 ezerrel (-5,4%) kevesebb sertés és 212 ezerrel (-18%) kevesebb juh volt, mint 10 éve. Azonban a szarvasmarhák állománya 222 ezerrel (31%-kal) nőtt: ezen belül megkétszereződött a húshasznosítású tehenek aránya, a tejhasznosításúaké viszont jelentősen csökkent.

Drasztikusan csökkent a tyúkállomány is, több mint 4,2 millióval (-12,5%), de a lúd- (- 38%) és a kacsaállomány (- 46%) még nagyobb veszteségeket szenvedett el 2010. óta.

2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban.