A munka ünnepére: még az Alkotmánybíróság szerint is gond van a „rabszolgatörvénnyel”

Ugyan nem semmisítette meg a Munka törvénykönyve 2018-as módosítását az Alkotmánybíróság, de megállapított egy törvényhozói mulasztást, és megszabott egy alkotmányos követelményt.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője posztolta a Facebookon, hogy az Alkotmánybíróság tegnap döntött arról a 2018-as  beadványról, amelyben a Munka Törvénykönyvének rabszolgatörvény néven elhíresült módosításának vizsgálatát kérte a parlamenti képviselők negyede.

Azt kifogásolták, hogy az üzemekben 36 hónapra kiterjeszthető lett a munkaidőkeret, és hogy 300+100 óra rendkívüli túlmunka rendelhető el. Azzal érveltek, hogy mindez egyoldalúan a munkáltatók érdekeit szolgálja, kiszolgáltatottá teszi és túlterheli a dolgozókat – írja a hvg.hu. 

Az Ab egyhangú döntésével azért nem semmisítette meg a vitatott pontokat, mert egyetért a kormány érvelésével: a termelés feltételeinek rugalmasabbá tétele közérdekű jogalkotói cél. 

Törvényhozói mulasztásnak minősítette viszont, hogy az országgyűlés nem alkotott bizonyos garanciális szabályokat. Azt pedig a  jogalkalmazókra kötelezőként mondta ki, hogy ha a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak egy évnél hosszabb, a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében akkor is egy évet kell figyelembe venni.

Az Ab ezért arra kötelezte az Országgyűlést, hogy július 31-ig javítsa ki a törvényt. Annak többi részét egyébként helybenhagyta.