Erősödött a nagyatádi vásárlóerő!

Mintegy 30%-kal javult a nagyatádi lakosok vásárlóereje 7 év alatt. A GKI nemrég megjelentetett egy cikket, melyben a magyarországi települések jövedelmi állapotát vizsgálta.

Vásárlóerő – a lakosság azon képessége, hogy mennyi pénzt tud cikkekre, szolgáltatásokra költeni, és ezáltal mennyire termékeny táptalaja a helyi üzleti életnek. Ahol van vásárlási hajlandóság/képesség, oda települni tudnak a kereskedelmi egységek, étteremek, szórakozóhelyek, melyek aztán a kulturális élet és a szolgáltatási szféra kivirágzásához vezetnek. Egész egyszerűen szólva, ahol pénz van, ott élet is van. Ahol pedig több pénz van, ott növekvő élet van, újabb és újabb lehetőségek nyílnak a foglalkoztatásra, munkalehetőségre.

Nemrégiben a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérést végzett több gazdasági tényező figyelembevételével a KSH és a NAV adatait felhasználva. A vizsgált adatsorokba tartoztak a nettó keresetek, az önkormányzati juttatások, a nyugdíjak és még egy sor más tényező, ezek alapján összeálították az alábbi térképet, mely a települések és azok vonnzáskörzetét a vásárlóerő nagysága alapján mutatja be. 

Az átlagos vásárlóerő 2016-ban 1,2 millió forint per fő volt a magyar településeken. Az adatok szórása azonban jóval nagyobb volt ennél, a legszegényebb és leggazdagabb települések között 3 millió forintos különbség volt, de természetesen nehezen hasonlítható össze egy megyei jogú város egy kisebb településsel, vagy akár egy fővárosi kerülettel.

Az ábrán jól látható, hogy a leggyengébb területek főleg a Dél-Dunántúlon és Magyarország északkeleti régióiban helyezkednek el. A vörös foltok elsősorban a megyszékhelyeket jelölik régiónkban, Kaposvár és Pécs környékét. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kérésünkre a nagyatádi adatokat is közölni tudta. Eszerint városunkban a vásárlóerő 1,434 millió forint volt 2016-ban, ami az országos átlag (1,2 millió forint) felett van. Pozitív változásokat értünk el a 2009-es adatokhoz képest, akkor 1,005 millió forint volt az egy főre jutó vásárlóerő. Ez 33%-os javulást jelent, igaz az adatok nominális jellegűek, az inflációt nem tartalmazzák.

Összesen 280 településen nem érte el az egy főre jutó vásárlóerő a 800 ezer forintot sem. Ezzel szemben a spektrum másik oldalán kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő. A felmérésből kiderül, hogy még a legrosszabbul élő fővárosi polgárnak is legalább 1-1,2 millió forint a vásárlóereje, igenis számít, hol él az ember. Mintegy 1600 település tartozik az 1-1,4 milliós tartományba. A térképen az is jól látszik, hogy a legpirosabb és legkékebb foltok az északnyugati régiókban helyezkednek el. 

A GKI Gazdaságtudományi Zrt. arra a következtetésre jutott, hogy „ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.”

Az eredeti cikk és további információk a témában ide kattintva érhetők el a GKI honlapján.