Mátyás ugrása és fordított leánykérés – mitől különleges február 29?
A mai napon egyebek között a nők is megkérhetik a férfiak kezét! Cikkünkben összegyűjtöttük a szökőévvel kapcsolatos érdekességeket, mint például miként tűnt el 10 nap a történelemből, miért ugrik Mátyás négyévente, és miért ma van a pirítós világnapja?
A modern civilizáció több mint kétezer éve követi azt a furcsa szabályt, hogy minden 4. évben hozzáad egy extra napot a naptárhoz, így a 356 napos év 366-ra bővül. A különös szokás hátterében az áll, hogy valójában egy csillagászati év nem pontosan 365 napos, hanem 5 órával 48 perccel és 45 másodperccel, azaz csaknem egy negyednappal hosszabb. Ha ezt a plusz időt nem vennénk figyelembe, minden négyévente a naptárjaink egy nappal késében lennének az évszakokhoz képest, 720 év eltelte után ez azt jelentené, hogy júniusban kezdődne a tél. Mivel az éves késés hozzávetőlegesen egynegyed nap, ezért négyévente megtoldjuk a naptárat egy plusz nappal, és így lesz az egyébként kurta február 29 napos. A korrekciós szabályt még maga Julius Cézár és csillagászai vezették be Kr. e. 45-ben, a protokoll később egész Európában elterjedt. A néhai császár rendszerének és az akkori naptárok időszámításának köszönhető az is, hogy a szökőnap február 24-re esik, sokan gyakran tévesen 29-ét gondolják annak (bár egyes országok az egyszerűség kedvéért az utóbbira tekintenek szökőnapként). Érdemes megjegyezni, hogy a római időkben nem volt február 29-e, hanem két egymást követő napon kétszer volt 24-e.
Ezzel magyarázható az is, hogy minden negyedik évben február 24-e az egyetlen nap Magyarországon, amikor senkinek nincs névnapja. A névnapok sorrendje az ezt követő napokban eggyel eltolódik. Ezért is hívják ezt az időszakot „Mátyás ugrásának”, mivel normál esetben éppen 24-re esne Mátyás napja, de mivel a szökőévben ezt átugorjuk, így Mátyás, és az összes többi névnap a február hátralevő szakaszában egy nappal későbbre tolódik. Mátyás ugrásával idén a Gézákat, Edinákat, Ákosokat, Bátorokat és Eleméreket egy nappal később köszönthetjük – ebből az alkalomból isten éltessen minden Elemért!
A rendszer segített összhangot teremteni az évszakok és az időszámításunk között, ugyanakkor mivel nem pontosan negyednapos az eltérés, hanem valamivel több mint 11 perccel rövidebb, ezért a négy évenkénti korrekcióval nem teremtett tökéletes szinkront, sőt, minden négy évente 45 perccel előretolta a naptárunkat az évszakokhoz képest. Bár néhány évtized során ez nem jelentett komoly problémát, ám 15 évszázaddal később a felhalmozódó idő miatt már csaknem 10 nappal előrébb járt a naptár – ami már éreztette a hatását a mezőgazdasági munkálatokban.
Ezt a problémát orvosolva éppen Mátyás napján, 1582. február 24-én adta ki XIII. Gergely pápa, –aki maga is csillagász és matematikus volt –, Inter gravissimas kezdetű bulláját, ezzel bevezetve a ma is használatos gregorián naptárat. A napok felhalmozódásának megoldására a következőképpen módosították a korábbi szökőévrendszert:
Továbbra is négyévente szökőnapot iktatnak be februárban, kivéve a kerek évszázadok éveit, így előzve meg a felhalmozódó időt. Így viszont 400 évente egy nappal megint lemaradásba kerülne a naptár, ezért a szabály úgy módosul, hogyha az évszám 400-zal osztható, akkor szökőév. Ezzel a rendszerrel Gergely pápa elérte, hogy a naptáraink csak 8000 évente esnek ki az összhangból egy nappal, aminek korrekciója a következő éra civilizációjának feladata lesz.
Meg kell említenünk továbbá, hogy Gergely pápa bullájával nemcsak úgy naptárrendszert vezette be, hanem korrigálta az aktuális időszámítást, eltörölve a felhalmozódott 10 napot – így bevezetésekor 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, ami a kor egyszerű népének hátborzongató gondolat lehetett. Akiknek erre a napokra esett a születésnapja, azoknak hivatalosan elmaradt ebben az évben. A szerződések, amelyek ezeket a napokat jelölték meg határidőknek, érvénytelenné váltak. Persze, az új időszámítás elterjedése nem volt mindenhol egységes: így például Magyarország csak öt évvel később, 1587-ben törölték el a plusz 10 napot, október 21-e után rögtön november elseje következett. Vagyis ebben az 5 évben a nyugat-európai és a magyarországi történelmi események 10 nap különbséggel lettek feljegyezve. Érdekesek lehettek annak a firenzei kereskedőnek a mindennapjai, aki átlépve a magyar határt hirtelen 10 nappal a múltban találta magát.
Február 29-hez kötődik néhány érdekes hagyomány is: egy ír eredetű szokás úgy tartja, ezen a napon nők is megkérhetik a férfiak kezét – ez az úgynevezett fordított lánykérés, avagy fiúkérés napja. A legenda szerint az V. században Írország egyik szentje, Szent Bernadett arról panaszkodott Szent Patriknak, hogy sokszor a hajadon leányzóknak túl sokáig kellett várniuk a leánykérésre – így a püspök engedélyezte, hogy ezen a különleges napon a nők kezdeményezhessenek. Így a hölgy olvasóknak azt javasoljuk, hogy akinek az udvarlója túl régóta nem hajlandó elkötelezni magát, hogy most csapjon le a tétlen férfira! A férfinak ugyanis balszerencsét jelenthet a kérés visszautasítása. Németországban ezen a napon a lányok amolyan fordított „májusfát” állíthatnak a kiszemelt fiúk háza elé.
Két érdekes ünnepnap is kötődik a mai naphoz: február 29-e hivatalosan is, ironikus módon, a Ritka Betegségek Világnapja. Ezen a napon hívjuk fel a figyelmet azokra a betegségben szenvedőkre, amelyek csak a népesség kis hányadát érintik. Becslések szerint Európában több mint 1 millió beteg szenved a 12 legismertebb ritka betegségben, például a vérzékenységben vagy elsődleges immunhiányos betegségben.
A másik, az előzőhöz képest könnyedebb, viccesebb hivatalos ünnep az angolszász területeken tartott Nemzeti Pirítós Nap – ez utóbbi egy mozgó ünnep, mindig február utolsó csütörtökén tartják, ami idén éppen 29-re esett. 2014 óta vezették be ezt a különleges ünnepet, ez az első alkalom, hogy éppen a toldaléknapra esik.
Egy érdekes történelmi esemény is ezen a napon történt, Kolumbusz Kristóf utazásai során. A jamaikai őslakosoktól élelmiszert követeltek az európaiak, akik ezt megtagadták. Kolumbusz tudta, hogy ezen a napon, 1504. február 29-én teljes holdfogyatkozás várható, és megfenyegette az őslakosokat, hogy Isten meg fogja büntetni őket az éjszaka során. „Figyeljétek a Holdat és meg fogtok győződni erről.” – figyelmeztette őket. Szegény indiánok rémülten figyelték, ahogy az éjszakai égbolton lassan eltűnt a Hold, és könyörögve fordultak Kolumbuszhoz, hogy adja vissza nekik. Az admirális „eleget tett” a kérésüknek megfelelő mennyiségű ellátmányért cserébe.
Élvezzük ki ennek a különleges napnak a varázsát, és akik 1952-ben éppen ezen a napon születtek, azoknak gratulálunk a 18. születésnapjukhoz! Kevesen vannak azok, akik csak 72 év elteltével érik el a nagykorúságot!
