Zsákban hozzák

Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget. Ez a jósló mondás a magyar nyelvterületek mindegyikén elterjedt, és Somogyban is számos szokás tartozik ehhez az időszakhoz. Lábodon például a fokhagymát sem lehetett akármikor elültetni, a márciusi szivárvány színei pedig azt jelzik, hogy miből lesz bő termés.

A három nevezett férfiú a jó időt hivatott elhozni, ám, ha ezekben a napokban nincs jó idő, akkor azt mondják, hogy a zsák még nem bontotta ki a száját. Napközben a jóslat a napokban is igazolódni látszik, ám gyenge fagyot hoznak az előttünk álló éjszakák.

Ahogy a bevetőben írtuk, Somogyban is számos szokás kapcsolódik ezekhez a napokhoz, amelyeknek java a kerti munkákkal és a terméssel kapcsolatos, de az időjárás előrejelzésére is használták az alkalmakat.

A mesztegnyőiek úgy tartották, „ha József naptyán fuj a szél, akkor hetekig fuj”, ezzel együtt pedig, ha derűs napra virradtak a falusiak, akkor az lassanként érkező bőségben bíztak. A József-napi szivárvány színeiből is jósoltak, amelyik szín jól látszott, abból bő termésre következtettek, például, ha a sárgát látták a legjobban, akkor a kukoricából vártak jó termést, ha pedig az égbolt bordó volt, akkor biztosak lehettek benne, hogy kiváló lesz a bor.

Mivel a József volt egykoron a leggyakoribb férfinév, ezért a régi somogyszentpáliak úgynevezett félünnepként kezelték: délelőtt misét hallgattak, utána pedig kimentek a hegyre, elvetették a hagymát és a salátát.

Általános hagyomány, hogy József napján kell elvetni a paprikát, paradicsomot, hisz akkor lesz belőle jó palánta. A Benedek napján ültetett fokhagyma, pedig közismerten jó arra, hogy elűzze a gonoszt. Ám nem mindegy az ültetés ideje sem: a régi lábodiak szerint Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ezt a tevékenységet elvégezni, ha pedig ebből egy gerezddel keresztben meghúzzák az ajtót, az ágyat vagy a tyúkok ajtaját, akkor oda nem mehet a boszorkány.

(Felhasznált irodalom: Király Lajos: Somogyi népszokások I.; kiemelt kép: depositphotos.com)